2015. január 21., szerda

Előhang


  Egyszerűbb volt. Nem is. Szebb. De sohasem volt igazi. Hülye voltam erre rájönni, de így volt. Csak azt hittem jobb lesz. Elfelejteni mindent, kitörölni a felesleges szavakat. De nem történhetett meg. Sohasem igazán. Kesze-kuszának tűnik igaz? Pedig nagyon sima. Csak egy ábránd. Egy jobb világ. Értitek? Ilyen fiatalon senkinek nem kéne rohangálnia fel-alá fegyverekkel. Ő mégis ezt tette. És soha nem kapott dicséretet. Talán néha hálát adtak amiért ott volt, de sohasem jött szívből. De volt egy sztori ami kissé más volt.

" Én azt gondolom amit látok. És most azt látom ahogy egy kétségbeesett kisfiú próbál menekülni a problémái elől.."

Egy sztori arról hogyan legyél jó és bátor. De legfőképpen, hogyan felelj meg magadnak.

2 megjegyzés: